Ismét régen volt alkalmam hírt adni magunkról. Cirka egy hónapja kb., hogy utoljára jelentkeztem. Sok minden történt azóta. Kezdem szép sorjában.

Először is, a borostyán lánc…nagyon energikus lett tőle Peti. Eddig is iszonyú sok energiája volt, de mióta viseli, úgy érzem, hogy olyan, mint egy duracel nyuszi. Néha örülnék az energiái negyedének is (mármint ennyit átadhatnak nekem).

Vargha Gyógymód…mint írtam korábban, kipróbálunk egy új természetgyógyászt. Siker sztori a családban, szóval nagyon bízunk benne. Július végén mentünk el hozzájuk, csináltak egy állapotfelmérés, és közvetlenül utána volt egy kezelés. Esküszöm, ha nem lett volna már egy pozitív tapasztalat a családban, úgy ott hagyom őket, mint a huzat. Iszonyú drága maga az állapotfelmérés, és a kezelések is, és úgy éreztem az első találkozás után, hogy egy kész átverés show-ban vagyok. De nem adtuk fel, hiszen úgy gondoltuk, hogy a családtagunkon már segített, és nekünk nem nagyon van már egyéb alternatíva, amiben higgyünk.

Egyenlőre nem bántuk meg. Kis lépések, nagy eredmények…., ahogy az egyik kezelő mondta. 8 kezelésen voltunk eddig. Két és fél hete tünetmentes Peti és az garantált, hogy a kezelések után van széklete. Igazi kis csacsogó lett, pár hét leforgása alatt fejlődött a beszéde, és a viselkedése is sokat alakult, már sokkal jobban elfogadja az irányítást, nem annyira hiperaktív, és a dühkitöréseit is jobban lehet kezelni.

Ha valakit érdekel, bővebben a www.varghagyogymod.hu weboldalon olvashat róluk. Olyan hírességet gyógyítottak már meg, mint a Kovács Ágnes úszóbajnokunk, és számtalan cikk és sajtóközlemény jelent már meg róluk.

Szóval egyenlőre csak pozitívan tudok én is róluk nyilatkozni, és úgy tűnik…(nem győzök az ujjammal kopogni, hogy lekopogjam), hogy ez hat a gyermekemnél, és nagyon remélem, hogy tudnak rajta segíteni, és fél-egy év múlva, már mint rossz álom gondolunk vissza az epilepsziára, a viselkedés problémákra, a fejlődésbeli lemaradásra….

Ma vettünk Petinek egy borostyán babaláncot.

Már korábban is vonzódtam a borostyán iránt, két éve a névnapomra a férjemtől egy borostyán köves medált kaptam ajándékba, amit én választottam. Azóta is nagyon szeretem és elég sokszor hordom. Egy volt munkatársam ásványkincsekkel való gyógyítással foglalkozik, és már ő is mondta, hogy ösztönösen milyen jó ásványt választottam kedvencemnek.

A lényeg, a lényeg, hogy tegnap valamilyen indíttatásból elkezdtem újra elolvasgatni mi mindenre jó a borostyán és úgy döntöttünk a párommal, hogy lehet jó lenne Petinek, ha lenne egy ilyen lánca.

Csak ízelítőül, a legfontosabb gyógyító tulajdonságai:

• segít a fogzáskori panaszok enyhítésében (ezen mi már túl vagyunk, nem ezért vettük)
• támogatja a szervezet saját immunképességét
• számos bőrbetegségre (neurodermitis, ekcéma), allergiára, bronchitisre is alkalmazzák
• nyugtató, fájdalomcsillapító hatást tulajdonítanak neki
• mentálisan serkenti az elmét, csökkenti a depresszió lehetőségét, előmozdítja a pozitív gondolkodást
• megszünteti a stressz okozta fejfájást és a migrént

Számunkra a legfontosabb a nyugtató és immunerősítő hatás, valamint az ekcéma (korábban sajnos már volt igen csúnya  a Peti bőre, de most szerencsére ezzel nincs baj), ami miatt úgy döntöttünk teszünk vele egy kísérletet.

Nem eröltettük a gyerekre, megkérdeztük tőle a boltban, hogy fel akarja-e próbálni. Úgy döntött, hogy igen. Első próba és tükörbe nézés után azt mondta, hogy nem kéri, de később újra visszatért, és ismét fel akarta próbálni, de e próba után már nem is vettük ki a nyakából, azt mondta, hogy szeretné, ha megvennénk. Így tettünk. Reméljük megszokja, és nagyon meg is szereti. Azt hallotuk, hogy azok a gyerekek, akiknek van, nagyon szeretik. Ismeretségi körünkben Kata baba az, aki ilyet hord születése óta. Egyszer akarták kivenni a nyakából, amire hevesen tiltakozott, szóval elválaszthatatlan része lett az életének. Eleven, egészséges kislány.

A hétne nagyon sok dolog történt.

Hétfőtől elkezdtünk HRG (hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika) tornára járni. Ez egy vízben végzett tornagyakorlatokból álló fejlesztő módszer, amely segíti az agyi érést, feljeszti a mentális képességeket, és sokat segít a mozgás fejlődésében, a mozgás összerendeződésében. Most egy intenzív két hetes turnust kezdtünk el, aztán meglátjuk, lehet, hogy szeptembertől egész évben fogunk járni. Az első nap után úgy gondoltam, nem megyünk többet. Rengeteg gyerek, mondhatnám tömeg (persze biztos csak az ilyen terápiára megengedett mértékű, de nekem túl személytelennek, túl futószalag jellegűnek tűnt). Péter konkrétan végig ordította az első 45 perces foglalkozást, érdemileg alig lehetett vele bármilyen feladatot megcsináltatni. Persze az az ember vagyok, aki ugyan ítél elsőre, de nem biztos, hogy ez az első ítélet nem változtatható át. Adtam még egy esélyt a dolognak és persze másnap is mentünk. (Volt olyan ismerősöm, akit másnaptól már nem láttam, valószínűleg az első nap után hasonló volt a véleményünk, csak ő úgy döntött nem ad másik esélyt). Nem bántam meg, hogy nem hoztam elhamarkodott döntést. Persze e döntésben azért segített a párom is, először azt mondta, hogy majd ő hordja másnaptól úszni Petit, végül pedig engem biztatott, hogy mindannyiunak az lenne a legjobb, ha megpróbálnám még egyszer és én hordanám. Hát megpróbáltam és csütörtökre már olyan ügyes volt az én gyönyörű nagy fiam, hogy a 45 percet teljesen nyugodtan, és iszonyat ügyesen végig tornázta. Nem győztem megdícsérni, látszott rajta, hogy ő is büszke magára.

Ami az epilepsziát illeti, hát sajnos NEM VAGYUNK JÓL!!! Hétfőn a 45 perces ordítós úszás után az öltözőben elbambult Peti. Bal oldalra elfordította a fejét és kb. 1 percen keresztül egyáltalán nem reagált rám, látszott a tekintetében, hogy nincs jól, azt sem tudja hol van. (Ez is közre játszott abban, hogy úgy gondoltam másnaptól nem megyünk tornára. Majd hülye leszek a gyereket szenveszteni és aztán még rohamozik is, persze tudom, hogy valószínű nem ez volt az oka a rohamozásnak) Hétfőn beszéltem a kezelő orvosával, elmondtam, hogy hogy vagyunk, és azt mondta, hogy majd csütörtökön vár és meglátjuk, hogy mit mutat az EEG. Hát azt mutatta, hogy nem vagyunk jól. Sajnos alvás közben, de éberen is nagyon csúnya az EEG-je, sokkal rosszabb, mint legutóbb volt. A doki néni azt mondta, hogy megpróbálkozhatnánk egy újabb IVIG kúrával, mivel az viszonylag jól bejött Petinél. Jövőhéttől heti egy nap újra kezelésre járunk. Szomorú vagyok. Különösen, hogy ma reggel már olyan hosszú ideig tartott a pislogásos rohamunk, hogy diazepámot kellett adjunk Petinek.

Az előző természetgyógyászról, akinél jártunk egy csomó jó dolgot, ugyanakkor egy csomó rosszat is hallotunk és mivel úgy látjuk, hogy igazából Petin nem sokat segítettek az általa javasolt dolgok, ezért mással próbálkozunk. (persze vannak dolgok, amiket azóta is tartunk, mivel mi magunk is jónak ítéljük meg, pl. nem igazán eszik Peti cukrot, csokit, helyette kicsi mézet, nem igazán iszik tejet, ha mégis, akkor nagyon kis mennyiségben, és még sorolhatnám, szóval azért elég sok dolgot tartunk még most is) 

A sógornőm lassan egy éve, hogy a Varghához jár. Számtalan problémája volt (nőgyógyászati, hormonális, asztma, súlyfelesleg, lelki instabilitás...stb.) Mára a problémái 95 %-a megoldódott. Kisgyerek kora óta szedett szteroidot, amit most a Vargha-gyógymód segítségével sikerült elhagyni, leadott 20 kilót, helyrejöttek a hormonális problémái, nem kellett májbiopsziára mennie, és hihetetlenül kiegyensúlyozott lett lelkileg. Szóval siker történet. Azt mondta, hogy a Varghánál kezelnek epilepsziás gyerekeket is, miért nem próbáljuk ki. Hát úgy döntőttünk, talán nincs mit veszítenünk. Időpontot kértünk, jövőhét hétfőn megmondják, hogy mikor tudnának fogani.  

Régen nem jelentkeztem ennek több oka is van, amiket most inkább nem részletezek, inkább leírom a lényeget. Voltunk a Heim Pál Kórház Neurológia Osztályán. A tapasztalatok:

1. nagyon felkészült, segítőkész, kedves, betegközpontú orvosok és nővérek

2. az orvos társadalom összetart, és ezt inkább tovább nem ragoznám

3. kaptunk néhány javaslatot Peti kezeléséhez, de igazából a korábban felállított diagnózist (ESES szindróma), és a saját kezelőorvosunk által javasolt kezelést helyben hagyták, sőt mondhatnám javasolták.

Hazajöttünk. Elkezdtük a természetgyógyász által javasol homeopátiás cseppet szedni és mivel gyermekünk továbbra is napi szinten rohamozott visszamentünk eddigi kezelőorvosunkhoz.

Három hetes immun globulin (IVIG) kezelés vette kezdetét, melynek első hetében még volt egy nap, amikor rohamozott a kisfiunk, majd három hét tünetmentesség. Kicsit több, mint egy hete az oviból azzal hívtak fel, hogy Peti rohamozott, és menjünk érte. Másnap reggel még volt egy rohamozós reggele. Már ott tartottunk, hogy megint megyünk vissza a kezelőorvoshoz, de azóta ismét jól vagyunk. Szóval, ha isten is úgy akarja, akkor jövőhét csütörtökön megyünk kontrollra, és reméljük addig is jól leszünk.

Sosem tudjuk ugazán minek köszönhetjük azt, ha jobban vagyunk, vagy ha rosszabbul, de minden nap hálát adunk a jó istennek, amikor jól vagyunk. Szóval most jól vagyunk....

Sajnos lassan be kell látnom, csak áltatom magam, hogy a kandida diéta megoldja a Peti betegségét. Már kb. 2 hete látom időnként pislogni (a rohamok ugyanis pislogásos formában kezdődnek, amikor furcsán el is változik kissé az arca), de sajnos ma nem maradt meg a pislogásnál. 20 percen belül 4 pislogásos roham után jött egy kis szünet, már kezdtem azt gondolni, ez is csak olyan nap, mint az eddigiek, csak kicsit több pislogással, aztán amikor éppen indulni készültünk egyszer csak lebénult Peti arca, bambán nézett rám, és patakokban folyt a szájából a nyál. Állt a két lábán, nem igazán volt magánál, de nem esett el, még csak meg sem rogyott. Gyorsan felvittem a nappaliba, lefektettem, és már éppen bontottam volna a diasepamot, amikor teljesen feltisztult. Kivittem a klinikára, de aztán gyorsan megbántam. Manisol-t kapott vénásan, hogy az állapotán kicsit javítsanak, de szerintem korábban sem jelentett semmit Petinek (kivéve talán egy esetet).Más nem történt. A dokinő tehetetlen, szteroidot szeretne adni Petinek, ami ellen egyenlőre tiltakozunk a sok mellékhatás miatt, és persze nem biztos, hogy segítene. A gyógyszerek igen nagy arzenálját már kipróbáltuk. Peti gyógyszerrezisztens epilepsziás.(legalább is a Peti dokija ezt mondja)

Most a ketogén diétát javasolta a tanár nő, amit nem tudom, hogy elkezdjünk e. Zsírt-zsírral. A természetgyógyász javaslatainak köszönhetően most jó étvággyal és úgy gondolom, hogy egészséges dolgokat eszik a gyerek, nem vagyok benne biztos, hogy a ketogén beválna nálunk. Persze beszéltem ma a klinika dietetikusával, mert már kb. bármit kipróbálok, csak jobb legyen.

Kétségbe esetten tértem haza kisfiammal a klinikáról, úgy éreztem fölöslegesen mentem ki, lényegileg nem történt semmi. Felhívtam az apósomat, akivel meg is osztottam e kétségbeesésem. Az eredmény: jövőhét szerdára várnak a Heim Pál Gyermekkórházba kivizsgálásra. Meglátjuk, hogy az ottani neurológusok mit látnak, hátha mondanak valami okosat, hátha csinálnak valami olyan vizsgálatot, amit eddig nem, hátha javasolnak valami olyan gyógyszert, amit eddig nem használtunk, vagy használtunk, csak nem ebben a kombinációban....nem tudom, bármi...hátha több szem, többet lát...hátha tudnak segíteni.....

A diétánk első pár hete viszonylag jól telt, egész jól sikerült tartanunk a természetgyógyász három legfontosabb szabályát: no cukor, no tejtermék, no gyümölcs. A problémát csak az jelentette, hogy a második hét közepétől Peti székelési szokása a korábbira állt vissza, vagyis sajnos csak 3-4 naponta tud kakilni. Kétségbe esésemben felhívtam a természetgyógyászt, nem szeretném, ha az eddigi jó szériánk az epilepsziájával kapcsolatban eltűnne. Így tehát a harmadik hétre kaptunk egy kis kedvezményt a diétára, már ehet joghurtot kicsi gyümölccsel, mézzel, sok zabpehely és rostokban gazdag ételek. Ezt javasolta a tanácsadó a székrekedés megoldására. Egyenlőre nem sokat változtatott a helyzeten. Így elkezdtem utána olvasni a neten, miket javasolnak, kipróbálunk egy-két dolgot, és igyekszünk tudatosabban odafigyelni, hogy a gyerek több rostot egyen és több folyadékot igyon.

Ma marhapörköltet csináltam hajdinával. (Valójában a marhapörit a fagyóból vettem ki, így már csak a köretet kellett elkészíteni.) Igazán ízletes lett.

A hajdna recept, amit magam kreáltam: 1 csésze hajdina, 2 szál újhagyma, 1 csokor petrezselyem, 1 nagyobb gerezd fokhagyma, só, bors, fűszerkömény, kurkuma, olaj

a hagymát az olajon megpirítottam, belereszeltem a fokhagymát, hozzáöntöttem a hajdinát, felöntöttem kétszeres mennyiségű vízzel és hozzádobtam a többi fűszert lefedtem és amikor elkezdett dagadni a hajdina, hozzá öntöttem még egy csésze vizet. addig fűztem, amíg a vizet teljesem felvette a hajdina és szépen megpuhult. Fenséges lett, ahhoz képest, hogy gabona...., remélem Peti is fog belőle enni (ma ezt még nem tette meg, mert miközben főztem, ő már jól lakott puliszkával)

Elkészítettem az első zabpelyhes cookies-t vörösáfonyával. Az alap receptet innen szedtem: http://www.mindmegette.hu/zabpelyhes-cookies.recept

Mindig is úgy gondoltam, hogy a neten talált receptek nagyon jók, csak mindegyik egy kis átalakítást igényel, hogy tökéletes lehessen. Persze van, amikor az átalakítás nem sikeres....

Kicsit tehát megváltoztattam az általam talált receptet, hogy illeszkedjen a táplálkozási tanácsadó által javasoltakhoz.

A hozzávalók tehát nálam a következő képpen alakultak:

3/4 bögre vaj, 5 dkg méz, 2 tojás, 1 1/2 bögre tönköly liszt, 1 teáskanálnyi szódabikarbóna, 1 teáskanál fahéj, 1/4 teáskanál szerecsendió, 1 1/4 bögre zabpehely, 5 dkg vörös áfonya, 1 teáskanál mandula aroma

Egy tálban összekevertem a lisztet, szódabikarbónát, fahéjat, szerecsendiót.Egy másikban kikevertem a mézet a lágy vajjal. Hozzáadtam a mandula aromát és a tojásokat.  Amikor egynemű lett fakanállal hozzákevertem a lisztes keveréket, majd a végén a zabpelyhet és az áfonyát. Kb. 1 óra hosszára betetettem a hűtőbe!!! Amikor letelt a pihenés órája, előmelegítettem a sütőt 180 celciusra. A masszából diónyi gombócokat formálotam, vajazott tepsibe raktam. Kb. 8-10 perc alatt megsült.

A kandida diéta miatt a mézből ennyi pont elég, de amúgy az volt a család meglátása, hogy még inkább mennyei finom lehetett volna, ha kicsit több benne a méz. A kisfiam így is értékelte, és evett belőle (a színes gyümölcs kellett a csalogatáshoz, nélküle nem vagyok biztos, hogy megkóstolta volna, így viszont nem hogy megkóstolta, úgy kellett eltenni előle)

És persze íme a remekmű:

Három hete isszuk a lapacho teát, és szedjük a fokhagyma kapszulát, két hete szedjük a probiotikum forte-t, és megfogadtuk a természetgyógyász legfőbb tanácsait, vagyis Peti egy hónapig nem eszik cukrot (semmilyen formában), tejterméket (ez alól kivétel a vaj, és az a minimális mennyiség, amit esetleg az oviban kap), és gyümölcsöt (ez alól szintén talán az ovi a kivétel, ahol bízunk benne hogy nem túl sokat kap, mert felhívtuk rá az ovónő figyelmét). Emellett igyekszünk az étkezési szokásainkat a kandida diétához minél inkább közelíteni. Házilag sütjük a kenyeret tönköly lisztből, kukorica lisztből. Köretként igyekszünk kerülni a burgonyát, helyette durum tésztát, kuszkuszt eszünk, illetve ki fogjuk próbálni a hajdinát, és az amarant-ot is, meglátjuk, ezek mennyire válnak be, egyenlőre nem nagyon akarja ezeket Peti, de annyit mindenesetre elértünk, hogy most sokkal többfélét hajlandó megkóstolni, és nemcsak mindig a tej, meg a sült krumpli.

A kuszkusz elkészítéséhez találtam a neten egy tök jó receptet, amit kipróbáltunk és bevált, illetve már sajáttá is formáltam: újhagymát apróra vágva 3-4 kanál olivaolajon megpirítom, leveszem a tűzről belereszelek egy sárgarépát, sóval, borssal, petrezselyemmel, kakukkfűvel ízesítem (lehet egy fél tv paprikát is apróra vágva beletenni, de ezt én kihagyom, mert a férjem nem szereti a sült paprikát), ezek után visszateszem a tűzre és beleöntök másfél deci kuszkuszt, ezzel kicsit összehevítem kb.2-3 perc és hozzáöntök két és fél deci forró húsleves levét, (de lehet ez sós víz is). Ezek után még kb. 5 percig főzöm, mivel a kuszkusz, amit vettem nem előfőzött és leveszem a tűzről, fedő alatt félre teszem, kb. 10 perc és kész, isteni finom, fogyasztható. Kicsit a tarhonyára emlékeztet, de inkább az alakja, mint az íze miatt.

Zöldséget is többet eszünk, egy hete kipróbáltuk a zöld spárgát. Még soha nem ettünk spárgát, így kicsit tartottam tőle, hogy be fog e jönni. Egész jó íze van, Peti is hajlandó volt megkóstolni, persze kis csalás kellett hozzá. Sajnos egy falatnál többet nem evett, azt mondta, hogy "zöld husit nem kérek".  A lényeg persze, hogy megkóstolta, hátha egyszer majd eszik is rendesen belőle. Sajnos a fiunk pont azokat a zöldségeket szereti, amelyeket a nem ajánlott kategóriába sorolt a természetgyógyász, vagyis a sárgarépát, a borsót, a kígyóuborkát. Azért nem adjuk fel, igyekszünk majd neki minél több zöldséget adni.

Peti jól van, másfél hete csináltak neki eeg-t ami az eddigiekhez képes jelentősen jobb volt, ennek nagyon örültünk. Pár napja reggelente voltak rövid pislogásos rosszullétei, amiket reméljük, hogy az időjárás változás okozott, és bízunk benne, hogy nem ismétlődik. A mozgása kiegyensúlyozottabb lett, viszont a kedély állapota nagyon változó. Van amikor kacagós jókedve van, és egy másik pillanatban már képes krokodil könnyekkel a legkisebb dolog miatt is sírni. Úgy érzem most éljük meg a sokadik hisztis korszakunkat, amikor is a fiatal ember azt hiszi, hogy sírással bármit el lehet érni. Szó, mi szó, én engedékenyebb vagyok, mint az apja, de vannak dolgok, amiben nincs apelláta. Például, ha megkérem hogy vegye le a cipőjét az előszobában, és ő úgy gondolja, hogy inkább nem. Hát ebben nincs apelláta, ha megmondtam, hogy vegye le, akkor addig nem lehet tovább menni, amíg le nem vette. Valamelyik délután fél órányi sivítás, sírás, toporzékolás után végre csak levette, de szerencsére ez később nem ismétlődött, illetve az ezzel kapcsolatos ellenállás sokkal rövidebb ideig tartott mint akkor.

A héten tehát kórházi kezelés alatt álltunk. Reggel, este vénásan kapott Peti szteroid gyulladáscsökkentőt az arcán lévő kiütésekre. Az első nap után nem nagyon voltam meggyőzve róla, hogy helyes, hogy ezt hagytuk. (mármint a szteroid kezelést) Szerdán este már el kellett hagynunk a kiütést okozó lamictal-t. Nagyon féltem, hogy mi lesz, nem e kezd el rohamozni emiatt. Nem akarom elkiabálni, de ma hétfő van, egyáltalán nem szedjük a lamictal-t, de nem volt rohamunk. Az egyenlegünk most tehát 3 antiepileptikum.

Persze úgy gondolom, nem az orvostudomány oldotta meg a kérdést, bár a lamictal elhagyásának örülök. A "csodát" a természetgyógyászatnak tulajdonítom. Fekhelyet módosítottunk, lapacho teát iszunk, fokhagyma kapszulát eszünk.

Szombaton voltam táplálkozási tanácsadáson. Nagyon tanulságosnak véltem, magyarázatot kaptam arra, hogy a candida diéta során miért nem szabad bizonyos kajákat enni, és miért szabad másokat. Recept ötleteket kaptam, meg lettem győzve, hogy ebbe érdemes belevágni, még talán akkor is, ha Peti epilepsziája nem múlik el tőle, de talán egészségesebben táplálkozunk ezután, kicsit jobban odafigyelünk, hogy mit mikor eszünk, mit eszünk, és mit nem eszünk.

Persze a diéta nem olcsó muri, ez kissé aggaszt, de a tanácsadó szerencsére a Peti esetében nem a hagyományos értelemben vett candida diétát ajánlotta, hanem inkább csak tanácsokat adott a változtatások megkezdésére.

Probiotikum fortét szedünk vasárnap este óta, és arról is meg lettem győzve, hogy bár a kutyás mérés nem rossz, de a fekhely módosításhoz hivatalos bemérőt hívunk.

Remélem nem bánjuk meg, hogy elköteleződünk a természetgyógyász ajánlásai iránt.

Ma voltunk kontroll vizsgákaton. 4 antiepileptikum, kiütések az arcon (néhány pötty a lábon és a karon is),  szerda óta tünetmentesség, vasárnap óta álmatlan, forgolódós éjszakák, természetgyógyász, gonosz szellemek űzése, lapacho tea és amúgy vidámság és elevenség. Ezekkel tudnám jellemezni az elmúlt 1 hetet.

A kiütésekre a doki néni úgy gondolta, hogy az gyógyszerallergia (a természetgyógyász szerint kandida... na most legyen okos az ember, melyiknek higgyek?.....), vénásan kapott Peti szteroid gyulladáscsökkentőt, és várjuk, hogy a piros foltokban kijövő "valami" eltűnjön. 

A kontroll EEG sem volt valami meggyőző, bár jobbat mutat, mint eddig, én személy szerint elégedetlen vagyok, különösen, hogy 4 gyógyszert szedünk.

Ráadásul nem tudom mi történt az elmúlt napok tünetmentességével, de délután volt két 10-15 másodperces pislogásos rohamunk, szóval összességében nagyon lehangolt a mai nap. 

De annyi azért hozzá tartozik a dologhoz, hogy Peti egy hős volt. Ma volt az első olyan EEG, amikor nem kézben, hanem az ágyon fekve aludt el, szépen, ügyesen és a műszereket is úgy pakolták rá, hogy közben nem a kezemben volt. A branül beszúrását is viszonylag ügyesen viselte, így a nap végére vígasz ajándékokkal halmoztuk el. Gumicukrot és chips-et kapott (ezeket úgy sem eheti majd, ha tényleg neki fogunk a kandida diétának), és mivel imádja a vonatokat ezért egy gyorsvonatot kapott a meglévő vonatszettjéhez. A vonatoknak ma vele kellett aludniuk.

Bejelentkeztünk ma a kandida diéta elkezdéséhez táplálkozási tanácsadóhoz. Nem tudom e tekintetben mi tévőek legyünk. Van aki nagyon helyesnek és támogatandónak tartja a környezetünkben, van aki meg ha nem is ellenzi, de nem is támogatja a diétát.  Félek egy kicsit tőle. Nekem személy szerint soha nem kellett semmien diétát betartanom, és mindig is sajnáltam azokat, akiknek mondjuk fogyás, vagy esetleg cukorbetegség miatt diétázniuk kellett. Magamról sosem tudtam elképzelni azt, hogy tudnék ilyet tartani, valószínű, pont ezért félek tőle, hiszen itt most rajtunk, a szülőkön múlik, hogy Peti képes lesz e ennek megfelelően táplálkozni és betartani a diéta szabályait.

A lapacho tea a természetgyógyászatban anti-candida teaként is ismert, cukorbetegség kezelésére, immunrendszer erősítésére is szokták még javasolni.  A hatóanyagok közös hatásának eredményeként a növény:

• Immunstimuláló: ez főleg a chinonoknak (alkaloidoknak) köszönhető, melyek kis koncentrációban (nanogrammnyi adagban), azaz még teában is képesek aktiválni a fehérvérsejtek (granulociták és T-limfociták) takarító- (fagocita) funkcióját. Ezért könnyebb a betolakodó kórokozók és a rossz (daganatos) struktúrájú sejtek eltávolítása.
• Antibiotikus: segíti a szervezetet a baktériumok, vírusok és gombák legyőzésében.
• Fokozza a sejtek anyagcseréjét: különösen a májsejtek méregtelenítő tevékenységét és a nyirokkal történő salakanyagtranszportot fokozza.
• Daganatgátló: a Lapacho-alkaloidok (nanogrammnyi mennyiségben is) gátolják a daganatsejtek szaporodását. Ezenkívül az immunstimuláló hatásnak köszönhetően javul a szervezet ellenálló ereje, a salaktalanító funkciók támogatásával pedig könnyebbé válik a kemoterápia mellékhatásainak leküzdése. Ezenkívül magas ásványianyag- és nyomelemtartalmának köszönhetően elősegíti a vérképzést, tehát a vérkép regenerálódását.
• Gyulladásgátló: ez a hatóanyagok antioxidáns (szabadgyök-fogó) tulajdonságával magyarázható. Csökkenti a sejtmembránok szétesését, és a belőlük keletkező gyulladáskeltő prosztaglandinok szintjét.
• Fájdalomcsillapító: ez is a prosztaglandinok termelődésének csökkenésére vezethető vissza.
• Fokozza a kiválasztást: serkenti a nyálkahártyák mirigyeinek nyákelválasztását, javítja a vizelet kiválasztását, a máj méregtelenítését, a nyirokkal történő salakanyag-eltávolítást.

Kúraszerűen érdemes fogyasztani. Csersav- és teinmentes tea, ezért nem lehet túláztatni.

Az elkészítése kicsit körülményesebb, mint más fajtáknak, mivel fakéregről van szó, ezért sokkal lassabban készül el. Körülbelül, 5 perces főzést és minimum 20 perces letakart pihentetést szoktak hozzá javasolni. A másik módszer a 90 celsius fokos vízben való minimum 30 perces letakart áztatás, amit az igazi teások preferálnak inkább.

Mindig is úgy gondoltam a természetgyógyászatra, hogy amellett, hogy nem gyógyszerrel kezelnek (ami pozitív) mindig van benne egy kis hókusz-pókusz.  Számomra pont ez az, ami idegenné és hihetetlenné teszi a dolgot. Persze amikor az ember el van keseredve és nem tudja, hogy hova lépjen, csakhogy a gyerekén segítsen, olyankor azokat a dolgokat is megpróbálja, amikben amúgy talán nem is hisz.

Megérkeztünk a mesterhez, megfogta Peti kezét a csuklójánál és közölte, hogy ez a gyerek bozasztó sok tejet iszik, (az állam a padlót surolta, tényleg rengeteg tejet iszik) nagyon rosszak az étkezési szokásai (ami igaz, az igaz, két kezem meg tudom számolni mi az, amit hajlandó megenni), nagyon ramaty állapotban van az emésztési rendszere, és kandidás, diétáztatni kellene, és persze nem ehet se tejet, se burgonyát, se cukrot, se csokit, se...stb. Szóval gyorsan kilőtte a legtöbb dolgot, amit jelenleg megeszik a gyerekem. Ezek után elővette kis pálcikáját, és megállapította, hogy a gyereket körbe veszik a rossz szellemek, és hogy nem jó helyen alszik, a földsugárzás szempontjából rossz helyen van az ágya, méressük be a szobáját, és helyezzük át az ágyát. 

Na itt jött a számomra legmurisabb része a kezelésnek, közölte, hogy a gyerek menjen ki a rendelőből (az apja kivitte), és ültem a guruval szemben ő meg becsukott szemmel, és felemelt kézzel elkezdett mormolni  az orra alatt. Nem tudtam mi történik, csak sejtéseim voltak...már-már a nevetés határán voltam, főként amikor horkolni véltem Őt, majd egyszer csak kinyitotta a szemét, mért a pálcikájával és közölte, hogy egy szellem még nem akar elmenni. Megkérdeztem, hogy most rólam kergeti a rossz szellemeket? Mire közölte, hogy dehogy is, a gyerekről, és pont ezért küldte ki őt, hogy ne a rendelőben engedje szabadjára a szellemeket.

A mester utasításai szerint a következőket kell tennünk a gyermekünk gyógyulása érdekében:

• soha ne vigyük temetőbe, vagy templomba,
• kezdjünk el homeopátiás szereket adni a gyereknek,
• igyon lapacho teát és szedjen probiotikum forte-t
• kezdjük el a kandida diétát, amiben táplálkozási tanácsadóként a felesége áll a rendelkezésünkre
• méressük be a lakást földsugárzás szempontjából és rendezzük át

Ha úgy teszünk, ahogy mondta, akkor egy kb. másfél hónap múlva csökkenthetjük Peti epilepszia gyógyszereit. A betegségével kapcsolatosan nem túl sok kérdést tett fel a mester, azt sem tudja, hogy Petiről a kezelőorvosa azt mondta, hogy gyógyszerrezisztens epilepsziás. Szóval kissé hitetlenkedve fogadtam, hogy másfél hónap múlva Ő már ilyen javulást gondol realizálhatónak. Persze azt is mondta, hogy ha a homeopátia a többi dologgal együtt nem hat, akkor akupunktúrával fog tudni segíteni.

Persze a hitetlenségünk hazaérve sem hagyott alább, rácuppantunk a netre, olvasgattunk  a kandidáról, ennek kimutatási lehetőségéről, az ajánlott homeopátiás szerekről, a földsugárzásról.

Elkezdtünk lapacho teát itatni a gyerekkel, átrendeztük a szobáját és szervezzük a kandida vizsgálatot laboratóriumi körülmények között.

Az ágy helyét a kutyánk, Szotyi jelölte ki. A népi hagyományok szerint ugyanis a kutya érzékeny a vízerekre, és régen úgy döntötték el, hogy hol legyen egy adott szobában a fekhely, hogy beengedték a kutyát, és ahová az lefeküdt az adott helyiségben, oda nyugodtan lehetett ágyat tenni. Mi is oda tettük Peti ágyát, ahová a kutya lefeküdt. Reméljük az új fekhely beválik majd Petinek, és tényleg jó helyen van földsugárzás szempontjából is. 

Összegezve, félig meddig meg lettünk győzve, persze a szelleműzősdi még mindig kiveri nálam a biztosítékot, de azért ebben is lehet valami...ki tudja.

Ma van a Papa szülinapja! Isten éltesse sokáig!  

Úgy tűnik újabb rohammentes napon vagyunk túl így 4 antiepileptikummal. Hurrá! Hurrá! Persze mindennek meg van a maga ára, ennek is. (Sajnos nem csak annyi, hogy 4 gyógyszert szedünk.) Peti borzasztó aluszékony lett. Éjszaka 9-10 órát alszik, reggel 7-kor kel, de már 10 órakor kidől, alszik egy-fél órát, aztán délben is alszik egyet, majd délután ötre újra a kidőlés határán van. Nap közben elég nyűgös, nehezen tudja eldönteni mihez is lenne kedve. Beszéde visszafogott lett, kissé megcsendesedett, kevésbé érthető. Eddig sem volt túl beszédes, de most még kevésbé van kedve és hajlandósága beszélni. 

Estére természetgyógyászhoz megyünk. Úgy érezem az orvostudománytól és Peti kezelőorvosától megkaptuk azt, ami orvosilag lehetséges. Alternatív megoldások kellenek, mert már elég volt a kemikáliákból. Persze kezelőorvosunk felé töretlen a bizalmunk, de azt is látjuk, hogy ha élhető életet akarunk, akkor tennünk kell valamit az orvostudományon túl is.

Először is üdvözlök mindenkit, aki valaha majd a blog oldalamra téved, még csak most ismerkedek a blogolás világával, mások blogjait már jó ideje nyomon követem, de még csak most jutottam oda, hogy sajátot is létrehozok. Eddig mások tapasztalataiból igyekeztem ismeretekre szert tenni, most azonban úgy gondoltam, lehet, hogy valaha mások is tudnak tőlem hasznos információhoz jutni.