Immáron a 8. születésnapjára készülünk a nagyfiúnak :) lesz itt ma nagy sürgés-forgás, sütés-főzés. A fiam azt mondta, hogy "Anya! A szülinapomra nem kaphatok ceruzát! Ebben nincs vita!" :) A dologhoz tudni kell, hogy idén szeptember 1-vel kezdjük meg az iskolát, és az elmúlt hónapok már félig-meddig a suliról szóltak. Iskola táska, tolltartó, íróasztal, forgószék...stb., szóval szegény már nem szeretne a szülinapjára is oktatással kapcsolatos ajándékot kapni. Próbáltam tegnap finoman rávezetni, hogy az asztalához nagyon fontos lenne egy lámpa, ami mellett majd tanulni tud, alkudoztunk egy sort, meglátjuk mi lesz a vége ;)

Sokan lesznek ma nálunk. Keresztszülők, szomszédok, nagyszülők, barátok. Kerti murit fogunk csapni. Ha az időjárás előrejelzés nem csal, akkor ma nagyon jó időnk lesz, konkrétan igazi kánikula. A torta elmaradhatatlan része a mai napnak, amit saját magam szeretnék elkészíteni. A sógornőm kisfia tejallergiás, szóval valami tejmentes dologban kell gondolkozzak. Találtam egy receptet, ami 6 tojásos piskóta tej nélkül, valószínűleg ezt fogom kisütni, kerül rá egy réteg barack lekvár (természetesen házi készítésű) és készül rá rizstejjel vaníliás puding, a tetejét pedig étcsokis tortabevonó zárja. Remélem jó lesz. Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz dolgom lesz, mire kiötlöm, hogyan is legyen a süti kérdése. Amíg a bográcsban a sertéspörkölt rotyog majd, harapnivalóra is szükség lesz, ezért  tej nélküli sörkifli receptek után is kutattam. Lehet nem vagyok elég jó google keresésben, de nem igazán találtam jó recepteket, illetve olyat találtam, ami tetszett és a tejet rizstejjel illetve vízzel fogom helyettesíteni benne, és sonkával megtöltöm :)

Csinálok majd képeket az elkészült finomságokról és feltöltöm majd ide.

A férjem imádja az újdonságokat, már ami a kulináris élvezeteket illeti. Folyamatosan keresi az új recepteket, az új lehetőségeket, amiket a családdal megkóstoltathat. A gyerkőcünk kevésbé nyitott az új dolgokra, inkább szereti mindig ugyanazokat az ételeket enni. Sült krumpli, csirkefasírt, hajába sült krumpli, kakaó, tea, szörp, háromszögsajt, uborka, bundás kenyér, pirítós kenyér, húsleves, rizs...és nagyjából ezzel fel is soroltam az általa kedvelt és gyakran fogyasztott ételeket, italokat.  Én már inkább nyitott vagyok, bár időnként én is kétkedve fogadom az újításokat, de ezek a mostani nagyon bejött. A bundás tükörtojás....isteni finom, de a házi morzsát ajánlom a receptjéhez, mert azzal sokkal tutibb. Így készül: kicsi olajat forrósítunk serpenyőben beleszórunk vékony rétegben zsemlemorzsát, kb. olyan átmérőben, amennyire egy tükörtojás általában szétterül. Kicsit hagyjuk a morzsát pirulni, majd ráütjük a tojást sóval, borssal, kicsi piros paprikával fűszerezzük, és megszórjuk a tetejét is zsemlemorzsával, úgy hogy ne túl vastag rétegben, de teljesen fedje a tojást. Kis idő múlva óvatosan megfordítjuk, hogy mindkét oldalára rápiruljon kicsit a morzsa, és tálaljuk. Mennyei jó, igazán feldobta vele a párom a reggelit....

Itt a tavasz, bár az elmúlt napok mintha a telet idézték volna..., de én hiszem és a kertünkön már látom is a tavasz beköszöntét. Ilyenkor lehet majd igazán íncsiklandó és egészséges salátákat, finom gyümölcsös süteményeket, zöldséges ételeket készíteni. A férjem már meg is kezdte a dolgot egy finom zöldséges túrókrémmel. Annyira jó lett, hogy alig bírtam abbahagyni az evést, és a hétvégén többször is elkészült nálunk.

Íme a recept:

5-10 dkg túró (attól függően, hogy kisebb, vagy kicsit nagyobb mennyiséget szeretnénk)

3-5 evőkanál tejföl (igazából annyit szoktam belőle rakni, hogy finom krémes állaga legyen, ízlés kérdése, ki folyósabbra, ki kevésbé folyósra szereti)

4-5 szem zöld olivabogyó

8-10 szelet kígyó uborka apró darabokra vágva

2-3 szál újhagyma apróra vágva

petrezselyem apróra vágva, só, bors

A hozzávalókat jól össze kell keverni, és egy-két óráig állni hagyni a hűtőben, hogy az ízek összeérjenek. Lehetett volna még esetleg fokhagymával és egyéb zöldfűszerekkel  bolondítani a dolgot, azonban így is isteni finom.... pirítósra, kenyérre...de én valamelyik reggel bundás kenyérre raktam, na hát az volt maga a tökély, az igazi ínyenc reggeli.

A diétánk első pár hete viszonylag jól telt, egész jól sikerült tartanunk a természetgyógyász három legfontosabb szabályát: no cukor, no tejtermék, no gyümölcs. A problémát csak az jelentette, hogy a második hét közepétől Peti székelési szokása a korábbira állt vissza, vagyis sajnos csak 3-4 naponta tud kakilni. Kétségbe esésemben felhívtam a természetgyógyászt, nem szeretném, ha az eddigi jó szériánk az epilepsziájával kapcsolatban eltűnne. Így tehát a harmadik hétre kaptunk egy kis kedvezményt a diétára, már ehet joghurtot kicsi gyümölccsel, mézzel, sok zabpehely és rostokban gazdag ételek. Ezt javasolta a tanácsadó a székrekedés megoldására. Egyenlőre nem sokat változtatott a helyzeten. Így elkezdtem utána olvasni a neten, miket javasolnak, kipróbálunk egy-két dolgot, és igyekszünk tudatosabban odafigyelni, hogy a gyerek több rostot egyen és több folyadékot igyon.

Ma marhapörköltet csináltam hajdinával. (Valójában a marhapörit a fagyóból vettem ki, így már csak a köretet kellett elkészíteni.) Igazán ízletes lett.

A hajdna recept, amit magam kreáltam: 1 csésze hajdina, 2 szál újhagyma, 1 csokor petrezselyem, 1 nagyobb gerezd fokhagyma, só, bors, fűszerkömény, kurkuma, olaj

a hagymát az olajon megpirítottam, belereszeltem a fokhagymát, hozzáöntöttem a hajdinát, felöntöttem kétszeres mennyiségű vízzel és hozzádobtam a többi fűszert lefedtem és amikor elkezdett dagadni a hajdina, hozzá öntöttem még egy csésze vizet. addig fűztem, amíg a vizet teljesem felvette a hajdina és szépen megpuhult. Fenséges lett, ahhoz képest, hogy gabona...., remélem Peti is fog belőle enni (ma ezt még nem tette meg, mert miközben főztem, ő már jól lakott puliszkával)

Elkészítettem az első zabpelyhes cookies-t vörösáfonyával. Az alap receptet innen szedtem: http://www.mindmegette.hu/zabpelyhes-cookies.recept

Mindig is úgy gondoltam, hogy a neten talált receptek nagyon jók, csak mindegyik egy kis átalakítást igényel, hogy tökéletes lehessen. Persze van, amikor az átalakítás nem sikeres....

Kicsit tehát megváltoztattam az általam talált receptet, hogy illeszkedjen a táplálkozási tanácsadó által javasoltakhoz.

A hozzávalók tehát nálam a következő képpen alakultak:

3/4 bögre vaj, 5 dkg méz, 2 tojás, 1 1/2 bögre tönköly liszt, 1 teáskanálnyi szódabikarbóna, 1 teáskanál fahéj, 1/4 teáskanál szerecsendió, 1 1/4 bögre zabpehely, 5 dkg vörös áfonya, 1 teáskanál mandula aroma

Egy tálban összekevertem a lisztet, szódabikarbónát, fahéjat, szerecsendiót.Egy másikban kikevertem a mézet a lágy vajjal. Hozzáadtam a mandula aromát és a tojásokat.  Amikor egynemű lett fakanállal hozzákevertem a lisztes keveréket, majd a végén a zabpelyhet és az áfonyát. Kb. 1 óra hosszára betetettem a hűtőbe!!! Amikor letelt a pihenés órája, előmelegítettem a sütőt 180 celciusra. A masszából diónyi gombócokat formálotam, vajazott tepsibe raktam. Kb. 8-10 perc alatt megsült.

A kandida diéta miatt a mézből ennyi pont elég, de amúgy az volt a család meglátása, hogy még inkább mennyei finom lehetett volna, ha kicsit több benne a méz. A kisfiam így is értékelte, és evett belőle (a színes gyümölcs kellett a csalogatáshoz, nélküle nem vagyok biztos, hogy megkóstolta volna, így viszont nem hogy megkóstolta, úgy kellett eltenni előle)

És persze íme a remekmű:

Három hete isszuk a lapacho teát, és szedjük a fokhagyma kapszulát, két hete szedjük a probiotikum forte-t, és megfogadtuk a természetgyógyász legfőbb tanácsait, vagyis Peti egy hónapig nem eszik cukrot (semmilyen formában), tejterméket (ez alól kivétel a vaj, és az a minimális mennyiség, amit esetleg az oviban kap), és gyümölcsöt (ez alól szintén talán az ovi a kivétel, ahol bízunk benne hogy nem túl sokat kap, mert felhívtuk rá az ovónő figyelmét). Emellett igyekszünk az étkezési szokásainkat a kandida diétához minél inkább közelíteni. Házilag sütjük a kenyeret tönköly lisztből, kukorica lisztből. Köretként igyekszünk kerülni a burgonyát, helyette durum tésztát, kuszkuszt eszünk, illetve ki fogjuk próbálni a hajdinát, és az amarant-ot is, meglátjuk, ezek mennyire válnak be, egyenlőre nem nagyon akarja ezeket Peti, de annyit mindenesetre elértünk, hogy most sokkal többfélét hajlandó megkóstolni, és nemcsak mindig a tej, meg a sült krumpli.

A kuszkusz elkészítéséhez találtam a neten egy tök jó receptet, amit kipróbáltunk és bevált, illetve már sajáttá is formáltam: újhagymát apróra vágva 3-4 kanál olivaolajon megpirítom, leveszem a tűzről belereszelek egy sárgarépát, sóval, borssal, petrezselyemmel, kakukkfűvel ízesítem (lehet egy fél tv paprikát is apróra vágva beletenni, de ezt én kihagyom, mert a férjem nem szereti a sült paprikát), ezek után visszateszem a tűzre és beleöntök másfél deci kuszkuszt, ezzel kicsit összehevítem kb.2-3 perc és hozzáöntök két és fél deci forró húsleves levét, (de lehet ez sós víz is). Ezek után még kb. 5 percig főzöm, mivel a kuszkusz, amit vettem nem előfőzött és leveszem a tűzről, fedő alatt félre teszem, kb. 10 perc és kész, isteni finom, fogyasztható. Kicsit a tarhonyára emlékeztet, de inkább az alakja, mint az íze miatt.

Zöldséget is többet eszünk, egy hete kipróbáltuk a zöld spárgát. Még soha nem ettünk spárgát, így kicsit tartottam tőle, hogy be fog e jönni. Egész jó íze van, Peti is hajlandó volt megkóstolni, persze kis csalás kellett hozzá. Sajnos egy falatnál többet nem evett, azt mondta, hogy "zöld husit nem kérek".  A lényeg persze, hogy megkóstolta, hátha egyszer majd eszik is rendesen belőle. Sajnos a fiunk pont azokat a zöldségeket szereti, amelyeket a nem ajánlott kategóriába sorolt a természetgyógyász, vagyis a sárgarépát, a borsót, a kígyóuborkát. Azért nem adjuk fel, igyekszünk majd neki minél több zöldséget adni.

Peti jól van, másfél hete csináltak neki eeg-t ami az eddigiekhez képes jelentősen jobb volt, ennek nagyon örültünk. Pár napja reggelente voltak rövid pislogásos rosszullétei, amiket reméljük, hogy az időjárás változás okozott, és bízunk benne, hogy nem ismétlődik. A mozgása kiegyensúlyozottabb lett, viszont a kedély állapota nagyon változó. Van amikor kacagós jókedve van, és egy másik pillanatban már képes krokodil könnyekkel a legkisebb dolog miatt is sírni. Úgy érzem most éljük meg a sokadik hisztis korszakunkat, amikor is a fiatal ember azt hiszi, hogy sírással bármit el lehet érni. Szó, mi szó, én engedékenyebb vagyok, mint az apja, de vannak dolgok, amiben nincs apelláta. Például, ha megkérem hogy vegye le a cipőjét az előszobában, és ő úgy gondolja, hogy inkább nem. Hát ebben nincs apelláta, ha megmondtam, hogy vegye le, akkor addig nem lehet tovább menni, amíg le nem vette. Valamelyik délután fél órányi sivítás, sírás, toporzékolás után végre csak levette, de szerencsére ez később nem ismétlődött, illetve az ezzel kapcsolatos ellenállás sokkal rövidebb ideig tartott mint akkor.